Terézanyu pályázat 2012

Horváth Erika: Az anyaságról… Nagyon akartam Őt. Mikor a lányom megszületett ’95 júniusában, átlagos keddi nap volt.  Rettenetes meleg. Egy hónappal korábban született, és nem is azt a nevet kapta, amit előzetesen megbeszéltünk. Semmi nem úgy történt, ahogy elterveztem. És egyáltalán, az egész állapotot nem úgy éltem meg, mint egy boldog kismama, hanem valóban „terhességként”.… Bővebben »

Nikolic Anita: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Soha senki nem feltételezte rólam, hogy anya leszek. Nem én szórakoztattam a rokon gyerekeket, nem én vigyáztam a szomszéd kisfiúra, nem én emelgettem a barátok jól fejlett, rózsaszín újszülöttjeit. Harminc éves koromban sikerült azonban alaposan meglepnem a környezetemet azzal, hogy férjhez mentem és babát vártam. Úgy… Bővebben »

Nagy Ágnes: Nyílt levél a gyerekeim apukájának Kedves M.! Ez a levél Neked szól, az elmúlt évekről, de legfőképp Rólam.  Lehet, hogy untatni fog, lehet, hogy számodra nem jelent semmit, de úgy gondoltam, jobb, ha elmesélem, mi játszódott le bennem az elmúlt időszakban, s mi késztetett arra, hogy idáig jussunk.

Bajáki Zsanett: Kerek …Ez a kétszáznegyvenhetedik reggel, hogy egy nyálas puszira ébredek. A szemem még csipás, a hajam még kócos, de karomban már egy 9 és fél kilós kis csomagot cipelek lefelé a konyhába vezető lépcsőn. Hajnali fél öt van. Még a madarak is csak most fordulnak a másik oldalukra csicsergés helyett, és ez a… Bővebben »

Sedna: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? A gyermekvállalás és ezzel együtt az anyaság érzése a világ legnagyobb és egyben legszebb csodája, mondják. De mi a helyzet azokkal a nőkkel, akik mindezt nem élheti át a természet áldása útján? Nos, az én történetem közülük egyről szól. Talán a téma megközelítése kissé szokatlan, mégis úgy… Bővebben »

Szabó Ágnes: Anya vagyok, nagy A-val Mikor 12 éves voltam, azt gondoltam, 25 évesen már 2-3 gyerekes anyuka leszek. Aztán eljött a 30. is, még mindig gyermek és ilyen típusú kilátások nélkül. Közben barátnőim lelkesen szültek, szoptattak, neveltek, én pedig köszöntöttem, látogattam, ajándékoztam, lelkendeztem. Érdekes módon, senki sem beszélt a „sötét” oldalról. Pedig megtehették volna,… Bővebben »

Kocsis Noémi: Anyalízis, avagy ha ezt nekem valaki előre mondja… Mikor először közöltem életem párjával a boldogító tényt (Anyának érzem, ó László, magam!), meg voltam róla győződve, itt az ideális időpont. No lám, egy gyerek! Épp a legjobbkor, mert már benne voltam abban az életkorban, amikor a társadalmi hozzáállás szerint ideje lenne az első utód… Bővebben »

Gáspár Anna: Tauret Legalább 270 nap. Vagy akörül. Este még nem tudod, reggel pedig a kis tesztcsíknak köszönhetően már boldogan újságolod mindenkinek, hogy nemsokára eggyel többen lesztek. Ekkor még nem sejted, hogy életed mostantól más irányt vesz. Rosszullét, hányás, álmatagság, miegymás, hagyjuk. Ez még egy csecsemőnek sem új. A memóriád sem a régi, de még… Bővebben »

Gy. N.: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Babát várok! – ujjongtam a pozitív teszt láttán. – Mostantól minden más lesz. – Tényleg minden megváltozott, de nem a teherbeesés pillanatától. Azt hittem, a nagy feladat kihordani és megszülni a gyereket, és utána folytatódik az élet. Persze, óriási megmérettetés a szülés, és annak a lánynak,… Bővebben »