Korábbi évek pályművei

2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2019

Legáth Tiborné Bata Gyöngyi: Bárkivel megtörténhet

Velem is megtörtént… Valahogy mindig úgy gondoltam, én ebből kimaradok, hiszen az elmúlt ötven évemben semmi panaszra nem volt okom. Nyáron érkeztem, valami véletlen folytán, ebben az évben másodszor (nyomatékosítom: másodszor!), talán a jól bevált női megérzés zavart el a nőgyógyászhoz. És már két hét elmúltával közölték is velem, a 3976-os számú beteggel, kíméletlenül, szárazon… Bővebben »

Pásty Júlia: Szkájpolók

Idős korban kénytelenek vagyunk mindenkinél jobban szeretni önmagunkat, a betegségeink mellett is, gondolunk arra, hogy még egyszer. Nem is csoda, hogy Imola azt álmodta, hogy két nemi szerve van. Azonban egyik sem müködött, se a női, se a férfi. Zöldet jelzett Jóska skypja, azért hívtam, hogy ne gondolja rólam, hogy én is láthatatlanná tettem magam,… Bővebben »

Kollárik-Nemes Mónika: Tessék engem így szeretni!

Izgatottan vártam az idei pályázatot. Tavaly és tavalyelőtt is épp olyan témát találtatok, ami pont illett rám. Amivel kapcsolatban volt mondanivalóm Nektek. Gondoltam, idén nem fog ez már menni. Aztán mégis! Önelfogadás… Önszeretet… Igen, ez az, amivel bajom van. Ez az, ami nem megy nekem. Nagy hátránnyal indultam el ezen a bizonyos úton. Nehéz úgy… Bővebben »

Mărcuţiu-Rácz Dóra

Nem szeretem a kétszínű embereket. Van egy olyan érzésem, a kétszínű emberek se szeretnek engem. Valószínűleg azért, mert a szemükbe mondom, hogy kétszínűek. Ez elég gyakran megesik. Legutóbbi „áldozatom” F. volt, az osztálytársam, egy vézna, szőke lány, aki egyszer valamilyen csoda folytán mellém került történelemórán. Én unatkoztam, ő unatkozott: beszélgettünk. Minden felkerült a terítékre, a… Bővebben »

Törék Eszter: Honnan tudom, hogy bejövök egy rácnak?

Onnan, hogy ír nekem egy verset, de a nővérét kéri meg, hogy másolja át egy kiskutya mintás papírra, mert ő csúnyán ír. Meg onnan, hogy áthív számítógépezni, és lemegy gabonapehelyért a boltba a kedvemért. Onnan is, hogy farag nekem egy szívecskét fából, aminek az egyik felét még pirosra is befesteti, vagy onnan, hogy felhív azzal,… Bővebben »

Fejes Ágnes

Kislánykorom óta arról álmodoztam, hogy ha felnövök, férjhez megyek és születik majd két szép gyermekem. Így is történt. Rátaláltam a másik felemre: a férjemre és az esküvő után „szabad utat engedtünk a szerelmünknek”, hiszen mindketten vágytunk már közös gyermekre. A csoda azonban váratott magára. Három évig hasztalanul próbálkoztunk, nem sikerült teherbe esnem. Orvosi vizsgálatok sora… Bővebben »

Bibók Bea: Almasütő a mélyből

NŐ vagyok, édesanyám lánya, lányaimnak anyja, férjemnek özvegye, páromnak kedvese, társ, anya, de gyermekké lennem nehéz. Huszonkét évesen tudtam, mit jelent anyának lenni, huszonhét évesen pedig azt, milyen három lányos anyának lenni. Feleségként és párként tudtam, milyen szeretni a férfit, megteremteni az otthon melegét, gyermeket szülni, nőnek maradni. Anyaként életre szóló értékrendet kialakítani, a lányaimnak… Bővebben »

Sudár Györgyi: A legfontosabbat végül megtanultam

Volt egy kék alapon fehér pöttyös pongyolád. Azt imádtam. A hosszú, nyitott ablakos délutánokon, mikor túl nagy lett a világ, bebújtam a gardróbba, a ruháid közé. Leginkább azt a pöttyös pongyolát szerettem, mintha mindig benne lettél volna, ott is, a szekrényben. Cinkosan, kócosan mellém ültél, és kuncogtunk a sötétben. Emlékszem milyen gyakran néztük a Sörgyári… Bővebben »

Gyéressy Antalné: Múlt és jelen

 Szorongok. Márai Sándor „Alapelvek” című bölcsességéből merítkezem: „Mosd meg kezed, mielőtt írni kezdel. Aztán mosd meg a lelkedet is. Felejtsd el a szobát, ahol éppen tartózkodol, az életet, melyet éppen élsz. Ne láss, ne hallj mást, csak a jelenséget és üzenetet, mellyel megtelik e pillanatban életed. Most már semmi közöd az emberekhez. Úgy, most kezdhetsz… Bővebben »

Kvasz Éva: Anya és én

200 km-re élünk egymástól, és ez nem véletlen. 19 évesen szó szerint menekültem otthonról, meg sem álltam a fővárosig, és már akkor tudtam, hogy soha nem leszek olyan a gyerekeimmel, mint amilyen velem volt az Anyukám. És nem is lettem, pedig külsőre, ha akarnánk, sem tudnánk letagadni a másikat, hiszen nagyon hasonlítunk egymásra. A különdíjjal… Bővebben »