Archív

Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással Az életemben voltak és lesznek hullámhegyek és völgyek. Anyává válásom a hegy teteje volt, utána sajnos lefelé vitt az út. Kétségbeesetten igyekeztem visszatalálni önmagamhoz. „Majd jön a baba, amikor jönni szeretne”. Ezoterikus szemléletmódom általi teljes megnyugvásban sikerült elengednem a gyerekvállalással kapcsolatos időbeli elvárásaimat. Nőgyógyászati problémám ellenére a baba… Bővebben »

Lipót Gyöngyvirág: Erőből nem lehet napozni Hogy hogyan változtatta meg az életemet a gyerekek születése, jól jelzi, hogy annak idején azt sem tudtam, hogy néz ki a nyers cékla, nemhogy még Michelin-csillagos menüt főzzek kedvenc leszármazottaimnak belőle, olívaolajjal, fehér hússal, meg rozmaringgal, majd lazán túllépjek a dermesztő látványon, mikor mindez vérvörösben pompázva kijön a másik… Bővebben »

Schmidtka-Várnagy Anna: Mindenkinek van egy álma… Én tényleg komolyan gondoltam, hogy egyszer nagy családom lesz, a lábam körül zsizseg a sok kicsi gyerek, gyerekzsivaj tölti be a házat és mindig történik valami. Egyedüli gyerekként ez volt minden vágyam, de most, hogy megvalósult az álmom, három kicsi gyerek anyukájaként bizony kicsit árnyaltabban látom a dolgokat.

K. Rita: Édes Anyaság Húsz éves korom óta húsz év telt el: az Első tíz év és a Második tíz év. Az Első tíz évben éltem és keresgéltem. A Második tíz évben megtaláltam. Az Első tíz évben karriert építettem. A Második tíz évben otthont építettem.

Futó Katalin: Anya vagyok Szép reggelünk volt, vidáman indultunk, de az oviban öntudatára ébredt lánykám és rájött, hogy kihasználva az álmosságát, rábeszéltem a nadrágra. Amivel csak az volt a baja, hogy így nem látszik a masni a cipője pántján. Innentől kezdve határozott terpeszállás, karba font karok, összeszűkült szemek és nulla kompromisszumkészség jellemezte egy szem kislányomat.… Bővebben »

Danó Anna: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Késő van. Tudom, aligha fog hívni. Furcsa, hogy szorongok, féltem, aggódom, pedig nem azért néma a telefon, mert valami baja van. Csak valahogy nem jut eszébe, nincs érkezése, esetleg demonstrál, mert felnőttnek hiszi magát. Ahogy mondani szokta: nem kell már póráz! De az is lehet, csak… Bővebben »

Dukai Veronika: Isten ajándéka Április 5. Zsúfolt folyosón ülök. Körülöttem mindenki kisebb-nagyobb pocakkal vár a sorára. Kicsit ideges vagyok, de ez is az anyává váláshoz tartozik; az egészséges izgalom a vizsgálatok előtt. De hát mi baj lehetne? Eddig minden rendben volt, egészségesen táplálkoztam, sokat sétáltam, odafigyeltem magamra. Inkább örülnöm kéne, hogy megint láthatom Mátét, hiszen… Bővebben »

S. Csonka Hajnalka: Anyaságom története, avagy hogyan váltsuk meg kétnaponta a világot Mindig úgy éreztem, hogy kétnaponta meg kell váltanom a világot, különben nincs értelme az életemnek. Már gyerekkoromtól erősen vágytam az önkifejezésre és folyton kerestem a szereplési lehetőségeket. Míg a korombeli gyerekek babáztak, addig én színházasdit játszottam és családtagjaimból, szomszédainkból közönséget verbuváltam magamnak. Boldogan… Bővebben »

Erdősné Onda Marica: Fekete ragyogás Amikor megtudtam, hogy kisbabát várok, azt éreztem, hogy magasba emel a boldogság, de ugyanakkor mélybe is húz a kétségbeesés. Hihetetlenül boldog voltam, mert mindig is arra vágytam, hogy megtapasztalhassam a létezés legszentebb csodáját. Ezzel együtt fekete kendőként fojtogatott, mit szól majd hozzá a világ? 16 évesen három hónapig ültem a… Bővebben »

Balsay-Nagy Katalin: Hogyan változott meg az életem az anyasággal? Két hónappal első gyermekem születése előtt veszítettem el az édesanyámat. Akkor kemény voltam és erős, összeszorított fog, fentről kaptam erőt, kitartást. Akkor is hiányzott, de azóta eltelt 14 év, és most hiányzik igazán. Mert most már tudom, látom, megértem őt. És anyja csak egy van az… Bővebben »