Archív

Pap Ágota: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Este tíz óra. A gyerek már közel másfél órája alszik. Elmosogattam vacsora után. Kivasaltam a múlt heti mosást, odatettem főni a holnapi levest, válaszoltam a tegnapi leveleimre, és gyorsan lefürödtem. Nem vagyok formában. Ma este elnapoltam a szeretkezést, mert ezt meg szerettem volna írni. A pasim… Bővebben »

Seresiné Kollár Viktória: Csak őszintén Amikor az anyuka lemegy a gyerekeivel a játszótérre, és szóba elegyedik egy másik anyukával, mindig csak a szépeket, a jókat, a vidám történeteket osztják meg egymással; hogy az ő gyereke már mit tud, milyen aranyosakat mond, milyen jó gyerek. Az anyaság pozitívumairól esik csak szó, az árnyoldaláról nem.

Szilágyiné Szabó Ágnes: Nem gondoltam volna… Életem legnagyobb változása: amikor házaspárból család lettünk, amikor nulla gyerek után megszületett az első, előjött valahonnan a semmiből, engem meg tolókocsiban tettek ki a szülőszobáról, és azt mondták: anyuka. Hátranéztem – nem állt mögöttem senki. Szóval nyilván nekem mondták. Illetve valaki mégis állt mögöttem: a férjem, és ez így… Bővebben »

Tóth Emese: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? A cseresznyevirágzás után, egy májusi napon fogant meg a kisbabám. Váratlanul. Véletlenül jött, de már az első perctől fogva valami pluszt adott az életemnek. Amíg ő velem volt tíz hónapig: mintha sose lettem volna egyedül.

Ruttkai Enikő: Felnőtt a nő Mindig is türelmetlen voltam, de ha férfiról volt szó, pláne. Zsoltival egy boltban botlottunk egymásba, ő jött és én majdnem elmentem tőle. Férfiistenség! Már azt láttam lelki szemem előtt, hogy kapja le rólam a bugyit. Mondanom se kell, idővel megvolt az is. Legnagyobb meglepetésemre, talán mert már feladtam, hogy ebben… Bővebben »

Mercsek Tímea: Anyának lenni csodálatos A cím ne tévesszen meg senkit! E helyütt nem egy szuperanyuka fogja a gondolatait megosztani a kevésbé szuperekkel. Sőt! Az ömlengés, a tirádák, a tapsvihar, az „édibédiség” egyaránt kimaradnak a felsorolásból. Nosza, fogjunk hozzá!

Körösi Kati: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Viszonylag későn vállaltunk az urammal kisbabát, mert a munkám miatt szerencsésebb volt várni pár évet, hogy kicsit stabilabb legyen az állásom. Így már majdnem 30 évesen lettem anyuka, 2011 nyarán megszületett a kislányom, Edit. A terhesség nekem nagy változást nem hozott az életemben, semmi bajom nem… Bővebben »

Sipőczné Wekerle Ágnes: A sírás kockázata Megint itthon hagyta a kulcsát, és azt az átkozott hajvasalót sem kapcsolta ki! Én meg rohanhatok utána, hogy délután be tudjon jönni a lakásba. Nem is értem, miért töröm magam?! Hagynom kellene, hogy tanuljon a hülyeségeiből. De sajnálom őt, és nem megy. A fenébe is, annyira bír fájni!

Kollárik-Nemes Mónika: Anya lettem! Anya lettem? Talán Nóri fél éves kora körül kezdődött… Emlékszem, ahogy állok kezemben a pozitív terhességi teszttel és várom, hogy megrohanjanak az érzelmek, s letaglózzon a boldogság. Hisz Nórit terveztük! Mégsem törnek rám az érzések, ehelyett azon gondolkodom, mi fog történni velem, a testemmel, és hogy mi mindent kell még feláldoznom… Bővebben »

Bányai Emese: Hogyan változott meg az életem a gyermekvállalással? Az első változás már akkor bekövetkezett, mikor a belső késztetés megérett a cselekvésre. Egyszóval döntöttem, anya szeretnék lenni. A döntést nem sokára eredmény követte, ez hozta meg a második változást. Hihetetlen nyugalom és béke szállt meg, minden káros szenvedélytől könnyedén megszabadultam, és egy állandó mosoly ült… Bővebben »