Címke: featured

Kedves hölgytársaim, akik a kamaszgyereketeknek is megkenitek a vajas kenyeret és a párotok feneke alá toljátok a széket, akik a főnök huszadik paksamétáját is bevállaljátok, pedig csak otthon tudjátok befejezni és a békesség kedvéért lenyelitek a munkatársak zrikáit, akik, ha zombiként is, de sütni kezdtek, ha az anyósodékat várjátok és takarítani, ha a kekec sógornőtöket!… Bővebben »

Az szinte biztos volt, hogy nem fogok otthon szülni. Pedig ez volt minden vágyam. Irigyeltem azokat, akik ennyire biztosak önmagukban, képességeikben, a kisbabájukban. A tanfolyamon mindenesetre részt vettünk és magunkba szívtuk a szemléletet. Azt tudtam, hogy csakis háborítatlanul akarok szülni. Ennek megfelelően választottam nőgyógyászt, de végig bíztam abban, hogy összeszedem magam és „bevállalom” az otthonszülést.… Bővebben »

Mindnyájan tudjuk, hogy először kételyek felmerülése, ellentmondások sorozata szükségeltetik ahhoz, hogy elinduljunk egy másik úton. Az út maga már régóta lebeg szemünk előtt, de kifogásokat keresni, mérlegelni mindig könnyebb, mint döntést hozni. Már a születési dátumom is magában hordozza az ellentmondást. Másra emlékeznek az emberek, ha csak az évszámot mondom ki, 1956 és megint másra,… Bővebben »

Régóta zengi be a fülemet és az összes agytekervényemet ez a mondat. Megérteni, elhatározni nem is olyan nehéz. Na, de megvalósítani? Ahhoz kell az erő. És minél jobban húzod-halasztod, annál kevésbé fog sikerülni. Az első tudatos változtatás 2010-ben érkezett el nálam, amikor hirtelen elég lett mindenből, amit addig – hozzáteszem nagy kedvvel – csináltam. Talán… Bővebben »

Állok a tükör előtt – 33 év.Krisztusi kor. Hát, meg is látszik. Mutatóujjam csukott szemmel is megtalálja a kis barázdákat a szemöldököm felett, mintha fogyóban lenne a pigment a bőröm alól, arcszínem fakul, hajam vesztett ruganyosságából, és a testem… Igen, a testem magán viseli az éveket, a lustaságot, jó kajákat, egy várandósságot-szülést, szoptatást. Már semmi… Bővebben »

– Anya, ez nagyon csúnya ez a rúzs, töröld le! – mondja a kisfiam, és ezzel elkezdődik napom társasági része. Letörlöm, mert én se vagyok benne biztos, hogy komolyan gondolom. Gyűlölök üzletben termékeket próbálgatni. Sok pénzem bánja, amit csillogó tükrök és neon közt hagytam. Pedig ez a narancskorall első ránézésre sem az én színem. Éles… Bővebben »

Időnként, ahogy most is, reggeli kávémat szürcsölgetve a konyha félhomályában, azon merengek, jobb lett volna-e, ha azt a másik embert, s vele a másik életet választom. Nem mintha boldogtalan volnék, vagy ilyesmi, mégis gyakran felötlik bennem a másik lehetőség. Bár mindenem megvan, amire egy nő vágyhat; család, gyerek, lakás, autó, magánpraxis, akkor is érzek valamiféle… Bővebben »

Fogjatok le, különben nekiállok szálanként kitépni a hajam – mondom, amikor szünetre jövünk a kötelező önismereti továbbképzésről. Nálam most kiütötték a biztosítékot! Érzem, össze fogok tűzni ezzel a nővel. Se gyereke, se férje. Akkor és azt tesz, amit csak akar. Milyen alapon osztja nekem itt az észt. Szexistennő! Így is hívhatjuk, azt mondta. Megáll az… Bővebben »

Nyári reggeleken mindig könnyebb az ébredés. Ez a külszolgálatos nap, nagyon is koraira sikeredett. Kéthetente feladatom, hogy a cég telephelyeit végiglátogatva rövidre zárjuk a vitás kérdéseket. Ma Péter kollegával utazom, aki friss házasember, lesz miről beszélgetni. Kint várom a kapuban a megbeszélt időben. 7 óra 00 perc, Ő is nagyon pontos. ’reggelt! – mondjuk mindketten,… Bővebben »