Idén, ugyanazon a napon három helyről is kaptam egy linket a pályázati felhívással. Meghatónak éreztem, hogy rám gondoltak többen is Terézanyuként.
Erősebben dobogott a szívem, de kiakadt az imposztorszindróma-potméterem is.
Pont én? Pont most? Elmúltam hatvannégy!
Kérdeztem a lányomat:
– Miért küldted ezt a linket, Bogikám? Mit kezdjek vele?
– Mit, mit, Anya, hát írj a HorgolÁszokról!
– Ja, vagy úgy! Hát az roppant egyszerű, hiszen az nem munka vagy feladat, hanem örömforrás.
A kézimunka valamilyen formája mindig része volt az életemnek. A kreativitásomat nemcsak írással, hanem más hasznos tevékenységgel, szövéssel, horgolással is igyekszem megélni. Ahogy hozzám hasonlóan sok millió nő az országban, de a saját településünkön, Ráckevén is biztosan több százan.
Amikor nyugdíjasként itthon ragadtam, 2020-ban, akkor gondoltam először, hogy jó lenne társaságban horgolni.
Gyerekkoromtól fogva vonzott a vidéki, téli élettel járó, közös, női munkálkodás, a fonóhangulat. Legyen az csigatészta-készítés, dohányfűzés, tollfosztás vagy kukoricamorzsolás. Amíg a kezek járnak, felröppen egy-egy ének, mese vagy igaz történet. Így jut a közösség tudomására, mikor ki született, halt meg, kinek mi van eladó, ki hogyan főzi, süti ezt vagy azt, ki állított májusfát és kinek. A fonó nemcsak a gyapjú fonásának a helyszíne, hanem barátságok születésének, problémák kibeszélésének, ezáltal megoldásának is a helyszíne volt. Az ilyen közösségben akár megnyilvánulás nélkül, nyitott füllel, mások beszélgetéséből is lehet okulni, tanulni, valamiképp hasznot húzni. Manuálisan ügyesedni, azonos technikákat, mintákat egymástól megtanulni. Bizonyos tájak, egyéni népviseletei így alakultak ki, népművészei ott születtek meg. Egy ilyen, fonóhangulatú női közösség lett az álmom.
A HorgolÁszok 2021 júniusában alakult. Még névtelenül ültünk ki a helyi, ráckevei Vadkacsa szabadstrand egy szaletlije alá. Nagyinégyzeteket horgoltunk maradék fonalakból, amikből ülőpárnákat készítettünk. Még csak hárman voltunk, így egymásnál is összejöhettünk volna, de örömmel befogadott minket az Ács Károly Művelődési Központ. Minden kedden kapunk egy szobát és tárolószekrényt a fonalainknak. A nevünket a számunkra első Őszi Ászok Fesztiválon kaptuk, ahol hagyományosan minden év őszén különböző foglalkozású ászok, halászok, vadászok, madarászok állítanak ki. Első karácsonykor nagyinégyzetből horgoltunk egy két méter magas közösségi karácsonyfát, amit a kormányablak előterében helyeztünk el. Ez már 14 fő munkája volt.
Kiállításaink: Szigetszentmárton 2022, Szigetbecse 2023, Ráckeve 2023. november, Szigetújfalu 2024 pünkösd.
Ráckeve, János vitéz napok 2024. május 25.
Ráckeve ősz Téma: Minden, ami nagyinégyzet
Kirándulásaink, horgoláson kivüli programjaink:
Vízitorna, gyógyfürdőzés az Aqualandben. Közös ebéd.
János vitéz színházi előadás megtekintése a Nemzeti Színházban.
Kirándulás Lórévre, a Zichy-kápolnába, piknikezés a Duna-parton.
Országos horgoltkakas-szépségverseny megrendezése.
Ráckevei barangolás idegenvezetővel, Patay-képtár, templomok, Tűztorony, Savoyai-kastély.
Ápoljuk a János vitéz-kultuszt, mivel Petőfi ráckevei lakosról, Nepomuki Jánosról mintázta János vitéz alakját. Szerettük volna a Petőfi 200 évében, amigurumi-technikával meghorgolni az énekeket, de anyagi fedezet hiányában csak egyetlen, az első ének első képe valósult meg, saját forrásból. Így, idén síkban, a két dimenziós horgolási módot választottuk. Gyermekek számára rajzpályázatot írtunk ki, amelyre 70 pályamű érkezett. Ezekből kiválasztottunk 8 képet, amelyet A3-as méretben meghorgolunk, és a János vitéz napokon állítunk ki.
Ezzel, az idén először, egész évre kapott 100 ezer forintos önkormányzati támogatást fel is éltük, mert csupa szép új fonalat, keretet vásároltunk a képekhez.
Az igazi csattanót viszont a végére tartogatom. Az, hogy a helyi általános iskolások elsősei második éve úgy ülhetnek a padba, hogy megkapják az általunk horgolt párnájukat, még nem az. Az sem, hogy az idősek otthonában lakóknak is készült már párna és takaró.
Közel vagyunk az 500 darab elkészült adománypárnához a hároméves fennállásunk alatt.
Az igazi öröm és dicsőség, hogy hozzánk, veterán és boomer nagyikhoz már fél éve szívesen csatlakoznak az alfa generációs gyerekek. Azt gondoltuk, hóbortosak, és majd kikopnak, de eszük ágában sincs. Mindig hoz valaki egy új barátnőt. Mi nyolcan vagyunk felnőttek, a gyerekek pedig már húszan. Van közöttük három fiú is. Életkoruk 8-12 év. Lesik a tudományunkat, szívják magukba a tudást, csacsognak, figyelnek, miről beszélgetünk, tele vannak életenergiával, örömmel. Észrevétlenül tanítanak, fiatalítanak, töltenek vissza minket is. Az iskolában, szünetekben valamelyik sarok közepén mindig egy horgoló kislány áll. Ők a menők, irigylésre méltók, hogy olyasmit tudnak, amit még az anyukájuk sem. Idén, a majálison két kislányunk önálló vásárt rendezett a saját munkáikból. És mindehhez tízévesek!
Képek, videók a HorgolÁszok Fb-oldalán.