Nem tudom, mennyi idő telik így el, de már bizseregnek a lábaim, ahogy az ágya mellett guggolok dúdolgatva. Az érintésem okozta rémület alábbhagy benne. Az ajka, a mindig lefelé biggyedő, reszkető kis vonal egyenessé válik. Tenyeremben érzem ütemes, nyugodt szívverését. Így alszik el, talán életében először biztonságban.
